Drága barátunk, a Kaszap István Alapítvány tisztelt és szeretett elnöke 2008. május 8-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése május 16-án volt.
Gál Ferenc több mint hatvan éve élt kerületünkben. A Könnyűipari Minisztériumban osztályvezető helyettesként dolgozott nyugdíjazásáig, 1989 decemberéig. Az első szabad választáskor részt vett a KDNP szervezési munkáiban és megalakította a XVII. kerületi helyi szervezetét, melyet kerületi Elnökként 1994-ig vezetett. 1990 novemberében megalakította 16 fő XVII. kerületi lakossal közösen a Kaszap István Alapítványt, amelyet 18 évig, mint elnök vezetett. Égi patrónusunknak Kaszap Istvánnak nagy tisztelőjeként a „Hírmondó-Hírlevél” újság hasábjain is igyekezett az emberekkel megismertetni Kaszap István személyiségét és elősegíteni boldoggá avatását.
Részletek a ravatalnál elmondott beszédből:
Csorba Béla, a XVII. kerületi KDNP elnöke
…A hívő ember itt áll és kérdezi: miért vagytok elkeseredve? Hiszen Feri hazaérkezett, hazaérkezett oda, ahová egész életében készült. Ahogy Szent-Gály Kata szépen megfogalmazza verses prózájában: „Az ember nem hal meg, hanem megéli a halált. A szálak azért szakadnak el, hogy Istenhez kössenek”.
…Sokszor mondogattuk, főleg betegséged után, Feri vigyázz, pihenj egy kicsit. Hamiskás mosollyal, egyetértően bólogattál, majd mindent változatlan energiával csináltál tovább… Nehéz, de gazdag örökség, amit ránk hagytál.
Tompa Attiláné, a Kaszap István Alapítvány korábbi képviselője, jelenlegi elnöke
…18 év után az Alapítvány, melyet „nagykorúságáig” nevelgettél, „keresztapja” voltál, felnőtt lett… Ma reggel a szentmisében a szentlecke Jakab apostol leveléből hangzott el: „Testvéreim! Mit használ, ha valaki az mondja, hogy van hite, de hitből fakadó cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt ez a hit?” A Te munkád hitből fakadt…
Búcsú
Szőkéné Torba Zsuzsanna, A Hírlevél szerkesztője
Anyák napjáról írtam, ahogy megbeszéltük. Benne is hagyom, úgy, ahogy te is láttad még. Köszönöm, hogy bíztál bennem, hogy bátorítottál, a szeretetet, amit sugároztál, és azt is, hogy most is szüntelenül csak a mosolyod jut eszembe. Nagyon nehéz lesz nélküled!